Bejelentkezés | Regisztráció | Kérdésed van?

Új megjelenések
Írta: Tamás; 2014. szeptember 25., 12.01

Az érdeklődők szolgálatában közölhetjük, hogy idén még két új Christie jelenik meg az Európa Könyvkiadó jóvoltából:

  1. A karácsonyi puding című elbeszéléskötet Sipos Katalin új fordításában
  2. „The Greenshore Folly” magyar változata Prekop Gabriella és Horváth Kornélia fordításában

A „The Greenshore Folly” a Gyilkosvadászat című bünügyi regény kisregény terjedelmű alapja. Bár nem elhanyagolható a tartalmi egyezés a két mű között, az elbeszélés vitathatatlanul feszesebb és organikusabb szerkezetű, mint a regény, ráadásul annak is a legszórakoztatóbb fejezeteit tartalmazza.

Egy különös évforduló
Írta: öregróka; 2014. május 4., 11.40

Március végén volt (50–5=) 45 éve, hogy a kor legnépszerűbb (merthogy egyetlen) vicclapja, a legendássá vált Ludas Matyi az alábbi, Barát József keze munkáját dicsérő címlappal jelent meg:

Ludas Matyi címlap

– Néni kérem, most, hogy elkezdődik a szünet, nem cserélné be a tankönyveimet egy Agatha Christie-re?…”

Túl a minden Christie-rajongót óhatatlan elöntő kellemes érzésen, miről árulkodik ez a karikatúra?

Lehet, túlzásnak hat (főleg a fiatalabb nemzedékek tagjainak), de arról, hogy Agatha Christie „végleg polgárjogot nyert”: ez a címlap az Írónő legújabb kori, s azóta is töretlenül ívelő magyarhoni hivatalos elfogadásának, könyvkiadásba ágyazásának s így köztudatba kerülésének jelképe, egyúttal végső pecsétje.

Az Agatha Christie-t egy évtizeden át sújtó teljes szilencium, majd a következő tíz év igen szórványos és tétova fölbukkanásait követően (ha az ismert kategóriákkal jellemezzük ez a „tűrt” legalsó sávja volt) 1968-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó Fekete Könyvek-sorozatában a Tíz kicsi néger, mégpedig ha hinni lehet impresszumának, 139850 példányban. Ugyanazon évben még egy másodszor is kiadott detektívtörténet-gyűjteményben, és – ne becsüljük le! – a Füles évkönyvében képregényformában is jelen volt az Írónő. Ez így együtt, élen természetesen (szükségtelen bizonygatni, hogy nem csupán mennyiségileg) a legendás regény kiadásával immár visszafordíthatatlanná vált. 1969 tavaszán a Ludas-címlap mindezt a maga több, mint hatszázezres /!/ példányában nem csupán aláhúzta, szentesítette, de a folytatást is szinte generálta! Ami nem is maradt el: az évről-évre gyarapodó kötetek kiadását oldalunk megfelelő rovatában ellenőrizhetik; hamarosan pedig a filmfeldolgozások is bebocsáttattak Magyarországra.

Mindeközben nem árt felelevenítenünk a tényt: a hatvanas-hetvenes években a szatirikus hetilap nem csupán a legszélesebb olvasókör humorigényét volt hivatott kiszolgálni, de bevallottan a politika száraz, neutrális és persze kiábrándító valóságán túl, szeizmográfként igyekezett reagálni a mindennapos eseményekre, szenzációkra, közgondolkodásra. Így ha Agatha Christie a címlapjára került, az bizony már eleve egyfajta fontosságot, rangot jelentett; ezt katalizálta tovább Barát József karikatúrája. (Nem hallgathatom el, nem is szándékom. e sorok írója, ha nem is elsős elemistaként, mint a vicces rajz kislánya, de a második osztály padjait koptató kissrácként ekkor, itt, e címlapon találkozott először Agatha Christie nevével, hogy aztán jól meg is jegyezze.)

Ja, s azt se felejtsük el, hogy a hetilap az idő tájt főszerkesztőjét, aki egy személyben kezdeményezett, ill. döntött a címlapok kérdésében, Tabi Lászlónak hívták.


 Az oldal tetejére Vissza az előző oldalra Vissza az előző oldalra
©Magyar Agatha Christie-olvasók oldala, 2002–2013 (E-mail: info@agatha.hu)
Adatvédelmi nyilatkozat | Felhasználási feltételek | Jogi nyilatkozat